• slide
  • slide
  • slide
  • slide
  • Pszichoterápia. Képzés és tudomány.

    Pszichológiai, pszichoterápiás képzések.

    Folytatás
  • Integratív pszichoterápia

    Integratív szemlélet és módszertan a terápiában.Hipnoterápiás képzés, elmélet, gyakorlat és szupervízió.

    Folytatás
  • Integratív Tranzakcióanalízis.

    Sorskönyvről, játszmákról, családi szkriptekről, klinikusoknak és segítő szakmákban dolgozók számára. EATA képzési standard.

    Folytatás
  • Integratív Gyermek- pszichoterápia.

    Elméleti megközelítések, modalitások integrációja. Fókuszban a gyermekek, szülők és a család.

    Folytatás
  • Integratív Csoportterápia.

    A képzés célja olyan terapeutákat képezni, akik tudnak abban az embereknek segíteni, hogy felkészüljenek spirituális útra önismereti szinten, és azon elinduljanak.

    Folytatás
  • Aktuális programjaink.

    2013-2014: aktuális képzések,továbbképzések, workshopok és konferenciák.

    Folytatás

IPE XXI. konferenciája

"Kötődések egy életen át"

 2017.03.18.

 

Szeretettel invitálunk minden kedves tagunkat és érdeklődőt az IPE XXI. konferenciájára.

Helyszín:

Alfa Art Hotel 1039 Budapest Királyok útja 205.

 

 

Előadások

 

 

I. Terem: Ülésvezető: Dr. Daubner Béla

9:00-9:20: Dr. Daubner Béla: Megnyitó.

9:30- 10:10: Galgóczy Katalin: Kötődéselmélet és sématerápia.

10:15-11:00: Licskainé Stipkovits Erika: A családi kötődések hálójában.

11:00-11:30: Kávészünet

11:30-12: 10: Kuritárné Szabó Ildikó PhD: Többszörös kötődési mintázatok komplex disszociatív zavarokban.

12:10-12:40: Dr. Molnár Judit PhD: A disszociáció kötődéselméleti megközelítése, különös tekintettel a dezorganizált kötődés és a disszociáció kapcsolatára.

12:40-14:00 Ebédszünet

14:00-14:40: Dr. Bélteczki Zsuzsanna: A korai kötődés neurobiológiája.

14:40-15:20: Janovszki-Balogh Gabriella: Párkapcsolati nehézségek összeköttetésben a múlt mintázataival.

15:20-15:40: Kávészünet

15:40-16:10: Ozvald Gabriella: Onkológiai és palliatív ellátás alatt álló betegek kötődésének megjelenése a szimbolikus térben.

16:15-16: 45: Dr. Mátyás Edit: Terápiás módszer, mint akadály.

 

 

II. Terem: Ülésvezető: Kácsándi Elvira

9:30-10:20: Kácsándi Elvira: Kötődés és szerelem.

10:25-11:00: Tönkő Ildikó: „Kötődnék én olyan társhoz, akihez még nem vagyok képes”

11:00-11:30 Kávészünet

11:30-12:00: Dr. Szamosi Éva: Ne félj, megmentelek.

12:00-12:30: Bálint Éva: Az újra kezdés kapcsai.

12:30-13:00: Bálint Brigitta: Az abúzus neuropszichológiai háttere.

13:00-14:00 Ebédszünet.

14:00-14:40: Dr. Váradi Hajnalka: "Fáj a lélek – traumatizált kötődési rendszer következményei"

14:40-15:20: Lengyel Adél Eszter: „Na, akkor, hogy is vagyunk mi egymással”, beszéljünk a szupervizíóról.

15:20-15:40: Kávészünet.

15:40-16:50: Interaktív beszélgetés a szupervízióról. Milyen kötődések alakulhatnak ki a szupervízióban.

 

III.Terem. Ülésvezető Nagy Brigitta

9:30-10:00: Pongrácz Dóra: Kötődési mátrix a prenatális időben.

10:00-10:30: Döbör Ágota: A kötődés segítése anya-magzat kapcsolatanalízissel.

10:30-11:00: Szél Erzsébet: A kötődés jelensége.

11:00-11:30: Kávészünet.

11:30-12:10: Nagy Brigitta, Valachiné Geréb Zsuzsanna: Sebzett gyógyítók, gyógyító kötődések, a csoportban.

12:10-12:40: Dr. Hirsch Anikó: Kapcsolat—keretek—test és lélek, kötődés és pszichoszomatika.

12:40-14:00: Ebédszünet.

14:00-14:40: Sebők Franciska: Kötődés az online térben.

14:40-15:20: Csatlós Vivien: Társfüggőség a felnőttkori kötődésben.

15:20-15:40: Kávészünet.

15:40-16:10: Uram Dóra: Össze és elkötődéseink pszichoterápiás rapport szomatikus krízisben.

16:15-16:45: Horányi Bori: Anyanyelvi készséghiány, olvasási és tanulási zavar integratív terápiája.

 

17:00-17:30: Szünet

17:30 Közgyűlés: Beszámolók, vezetőségi választás.

 

 

Jelentkezés:

A meghívó végén mellékelt jelentkezési lapot kérjük vissza küldeni legkésőbb 2017. március 12.-ig, az IPE titkárságra, e-mail cím: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A részvételi díj átutalással és a helyszínen készpénzes fizetéssel teljesíthető!

Korlátozott számú helyek állnak rendelkezésre, ezért javasoljuk a mielőbbi befizetést!

 

A konferencia díja tartalmazza a szünetekben az üdítőt és kávét és az ebédet!

Részvételi díj 2017. március 12-ig:

Tagoknak: 9000 Ft.

Nem tagoknak: 11 000 Ft.

Diákoknak, nyugdíjasoknak, gyesen lévők: 7000 Ft.

  1. március 12. után és a helyszínen:

Tagoknak: 11 000 Ft.

Nem tagoknak: 13 000Ft.

Átutalás esetén kérjük a megfelelő összeget a következő számlaszámra átutalni:

Integratív Pszichoterápiás Egyesület

OTP Bank 11714006-20330134-00000000

A közleményben mindenképpen szerepeljen a konferencia neve és az Ön neve, „konferencia „vagy „konferencia +tagdíj”.

 

 ABSZTRAKTOK:

Bálint Brigitta: Az abúzus neuropszichológiai háttere.

Általános neuropszichológus.

A gyermekkorban elszenvedett bántalmazás (elhanyagolás, fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazás) alapvető változásokat indukálhat a biológiai stresszrendszerek működésében. Előadásomban a három fő neurobiológiai stresszválaszrendszer: a szimpatikus idegrendszer (cathecolamin rendszer), a hypothalamus-hipofízis-mellékvesekéreg tengely (HPA tengely) és a szerotonin rendszer alapvető működési mechanizmusait foglalom össze illetve bemutatom, hogyan befolyásolhatja a gyermekkori traumatizáció ezeknek a rendszereknek a működését, s hogy mindezen módosulások az elmúlt évek kutatási eredményei alapján milyen hosszú távú következményekkel járhatnak az agyi fejlődésre (strukturális és funkcionális eltérések). Az előadás igyekszik

feltérképezni a neurobiológiai változások szakirodalomban fellelhető aspektusait: a fizikai egészség és az immunrendszer, a neurokognitív funkciók (figyelem, végrehajtó funkciók, tudatelmélet), a stresszrendszer diszregulációja (traumás stresszválasz), az érzelemszabályozási folyamatok (hiperarousal, disszociáció), a genetikai vonatkozások és a kötődési mintázatok (gyermekkori és felnőttkori) alakulását egyaránt. A kutatási anyagok bemutatását egy gyermekkori traumatizációt átélt páciens terápiás folyamatából kiemelt szemelvények színesítik.

 

Bálint Éva: Az újra kezdés kapcsai

Gyógypedagógus terapeuta, szomatoterapeuta.

Bevezetés: Ha az úton baleset történik, ha valahol valaki agyvérzést kap a sérült mentőbe kerül, onnan a sürgősségi ellátásba majd a gyógyulás után, ha szükséges, kezdődik a rehabilitáció. Magyarországon átlagosan 3 hétig tart a kórházi osztályon végzett rehabilitációs tevékenység. A súlyos idegrendszeri károsodás következtében kialakult funkciózavarok miatti rehabilitáció viszont ennél hosszabb ideig is tarthat. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Agysérültek Rehabilitációs Osztályán közel 60 nap az átlagos ápolási idő, de ennél lényegesen hosszabb időt is eltölthet a beteg kórházi körülmények között. A legutóbbi statisztika szerint 71 páciens 90 napnál hosszabb ideig tartózkodott az osztályon és ebből 42 esetben megszakítás nélkül folyt a rehabilitációs kezelés.

Tárgyalás: A kognitív képességek sérülése mellett az agysérülés egyben pszichés trauma is egy új életvitel kialakítása és elfogadása rendkívül nehéz. A rehabilitáció idején a hosszas kórházi lét alatt a társas kapcsolatok megváltoznak, a beteg eltávolodik családja hétköznapjaitól, felbomlanak a szerelmek és eltűnnek a barátok. A beteg eltávolodik az addigi életétől, a normál hétköznapoktól és egy védett szeparált környezetben éli az életét. Felerősödhetnek a magánytól, az elszigetelődéstől, az újra kezdéstől való félelmek, a beteg regressziója elmélyülhet és megnőhet a másokhoz való kapcsolódás igénye.

Konklúzió: A kötődés célja a biztonság keresése. A korai anya-gyermek kapcsolat kialakulása döntő jelentőségű az egészséges fizikai, szellemi és értelmi fejlődés szempontjából, hiszen meghatározza a gyermek későbbi szocializációs készségét, megalapozva személyiségfejlődését. Az ember egyértelműen szociális lény, csak olyan környezetben fejlődik és működik optimálisan, ahol ezek az összekötő kapcsok rendelkezésre állnak. S nincs ez másként agysérülés után sem egy olyan történés után, amely során elveszítünk valami számunkra életbevágóan fontosat, mikor megkérdőjeleződhetnek alapvető értékek, mint az élet, vagy az újrakezdés értelme, a gyógyulás esélye. Ám az új kapcsolódások –az egészségügyi team-től való függés, a szülőkhöz való ragaszkodás- csak addig adekvátak, míg hozzásegítik a beteget az újjáépüléshez.

 

Dr. Bélteczki Zsuzsanna: A korai kötődés neurobiológiája

Pszichiáter, pszichoterapeuta, integratív hipnoterapeuta.

Sántha Kálmán Szakkórház, I.sz. Pszichiátriai Osztály, Nagykálló

A korai kötődés komplex folyamat, amelynek alapvető követelménye a szelektivitás, a tartósság, a közelség és a válaszkészség. Ugyanakkor a kötődés nagyon nehezen vizsgálható, az állatkísérletes modellek jelentősen leegyszerűsítik ezen folyamat sokrétűségét. Az utódgondozásban, és a kötődés kifejlődésében a biológiai meghatározottságán kívül az embernél lényeges szerepet játszanak a tanulási, a társas és a kulturális hatások. Az előadásban ismertetem a korai kötődés kialakulásának lényeges biológiai mozzanatait. Bemutatom a szaglógumó, a loecus coruleus, az amygdala, a HPA-tengely, valamint a neurotranszmitter (noradrenerg, dopaminer, szerotoninerg) és hormonális rendszerek (endorfin, oxytocin) szerepét ebben az alapvető, biztonságot nyújtani hivatott kapcsolatban. Emellett a korai kötődési kapcsolati zavar és a következményként kialakuló stressz-érzékenység fontos aspektusaiba is betekintést nyújtok.

 

Döbör Ágota: A kötődés segítése anya-magzat kapcsolatanalízissel

Pszichológus, családterapeuta, anya-magzat kapcsolatanalitikus.

Az anya-magzat kapcsolatanalízis módszerét Hidas György és Raffai Jenő dolgozta ki a várandósság alatti fizikai és lelki problémák kezelésére, a kötődés elősegítésére. Az évek során sokszor bizonyította hatékonyságát. Előadásomban saját eseteimen keresztül szeretném megmutatni, milyen módon segíti, elsősorban komoly problémák (korábbi halálesetek, asszisztált reprodukció, szüléssel kapcsolatos súlyos félelmek) esetén a prenatális kötődés kialakulását, ezáltal a korai anya-gyerek kapcsolat egészséges alakulását a kapcsolatanalízis.

Csatlós Vivien: Társfüggőség a felnőttkori kötődésben.

Pszichológus.

A 2015-ben végzett tanulmányom célja a kodependencia és annak a felnőttkori háttértényezőinek feltárása volt. A kutatás során hat kérdőív került alkalmazásra, melyek közül kettő a társfüggőséget és annak mértékét méri, a további eszközök a szülői bánásmódot, önértékelést, gyerekkori traumákat és felnőttkori kötődési stílust vizsgálják. A vizsgált mintába 265 személy került bevonásra. A kodependenciát mérő skálák alapján 104, illetve 99 személy jellemezhető valamilyen mértékű társfüggőséggel. Egyértelmű kapcsolat van a kodependencia és az átélt

gyermekkori traumák, szülői bánásmód és felnőttkori kötődési stílus között. A kvantitatív kutatást egy rövid esettanulmány is kíséri.

Az eredmények azt jelzik, hogy a kodependencia kialakulása és háttere igen összetett, melyekbe a szülői bánásmód és gyerekkori élmények beletartoznak.

 

 

Galgóczy Katalin: Kötődés elmélet és sématerápia.

Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

 

Előadásomban szeretném röviden bemutatni a sématerápiát, amely egy integratív módszer és elsősorban a pszichoterápiás gyakorlatból fejlődött ki. A sématerápia kiindulási koncepcióját összefüggésbe hozom a kötődéselmélettel, megvizsgáljuk Bowlby belső munkamodelljét és a korai maladaptív sémák természetét. Az előadás második felében 3 pszichoterápiás esetet szeretnék ismertetni. Ennek során megmutatom az általam használt pszichoterápiás módszerek egy lehetséges integrációját a korai traumák felismerése, és átdolgozása céljából.

 

Dr. Hirsch Anikó: Kapcsolat – keretek – test és lélek, kötődés és pszichoszomatika.

Gyermek-és ifjúságpszichiáter, pszichoterapeuta.

MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg

A csecsemő számára az elsődleges gondozó személlyel kialakított kapcsolat alapvetően meghatározza a gyermek testi-lelki fejlődését és egészségét. A korai kötődés hiányai, félrecsúszásai nemcsak pszichés, de konkrét idegrendszeri strukturális és funkcionális torzulásokat okoznak. A csecsemő abszolút holisztikus lény, csakis ezzel a szemlélettel közeledhetünk hozzá. A kisgyermek kori zavarok a későbbi életkorokban jellegzetes tünetképzéshez vezetnek. A pszichoszomatikus reakciómód, mint kommunikációs eszköz, és mint inadequat megoldás, elhárítás tovább élnek. Az így felnövekvő gyermek/fiatal törvényszerűen továbbadja saját kötődési zavarát és a probléma a következő generációban újratermelődik. A pszichoszomatikus tünetek, betegségek szélsőséges elterjedése életünk számos területét mélyen érinti. Ha megértjük a kialakuláshoz vezető utakat, fenntartó, hajlamosító tényezőket, és ha feltárjuk a lehetséges védő faktorokat és azokat tudatosan erősítjük minden terápiában, akkor sokat tehetünk nem csak az egyes betegeinkért, hanem az újabb generációk egészségéért is. Előadásomban ezekről a kérdésekről szeretnék néhány gondolatot elmondani, kérdéseket felvetni, melyek tovább gondolásra sarkallhatnak. Az elméleti koncepciót esetbemutatással illusztrálom.

 

Horányi Bori: Anyanyelvi készséghiány, olvasási és tanulási zavar integratív terápiája.

Gyógypedagógus, Alapozó -és Ayres mozgásterapeuta, speciális pedagógia szakos tanár, szakpedagógus, integratív gyermekterápiás konzulens.

Esetismertetésemben egy alsó tagozatos, beszédészlelési - és olvasási nehézségekkel küzdő kliens gyógyulási folyamatát mutatom be.

A fokozódó iskolai kudarcok és a hagyományos iskolai fejlesztés eredménytelensége késztette a szülőket új lehetőségek keresésére a tünetek enyhítésének, leküzdésének céljából. A gyermekének eredetileg Alapozó Terápiát kérő édesanyával történt első interjú, a csecsemő-és kisgyermekkori mozgás-és értelmi fejlődésre vonatkozó szokásos pedagógiai anamnézis felvétele után kialakult előfeltételezésemet szemészeti-, GOH, GMP, NILD vizsgálat is megerősítette: a tünetek "atipikus" fejlődést mutatnak, de nem diagnosztizalható egyértelműen ADHD.

Előadásomban szeretném ismertetni a szülőkonzultációk során kirajzolódó családtörténetet, a két generációra visszakövethetően végighúzódó "felkészületlenség-állapotot", mely azt eredményezte, hogy 10 éves korára kliensem a verbális kommunikáció vonatkozásában szinte "megsüketítette" önmagát. Az iskolában memóriazavarnak, alacsony intellektuális képességeknek és nevelési problémának tulajdonított egyre növekvő kudarc-folyamatba való beavatkozást és annak megfordítását az integratív szemlélettel végiggondolt terápiás folyamat és kísérés, a szülőkkel és a tanítóval való folyamatos konzultáció tette lehetővé.

Az eset szépen mutatja a gyógypedagógiai és az integratív terápiás attitűd összehangolásának lehetőségét."

 

Janovszki Gabriella: Párkapcsolati nehézségek összeköttetésben a múlt mintázataival, KIP középfokú képekkel való munka.

Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

 

Gyerekkortól kezdve magunkról és a másokkal való viszonyunkról létrehozunk magunkban egy belső mintát, szelf-tárgy reprezentánsok formájában. Felnőttkori párkapcsolatainkat ezek a gyermekkori kötődési mintázatok alakítják. Gyermekkori kötődéseink hatása párkapcsolatainkra olyan, mintha felépített síneken mozognánk.

Előadásomban a pszichoterápiás kezdetektől indulok és először S. Freud elméletéből emelem ki azokat a tényezőket, elsősorban az általa kidolgozott ödipális helyzetet, amelyek a felnőttkori párkapcsolatok akadályozó tényezői lehetnek. Majd a tárgykapcsolat elméletek alapján M. Mahlerre és M. Kleinre támaszkodva beszélek a korai kötődési minták megjelenéséről a párkapcsolat fejlődési fázisaiban. A kötődési elméletekről is mondok néhány szót Bowlby alapján, elsősorban a párkapcsolati kötődési típusokról. Deida modelljéből kiemelem a transzcendentális szintre fejlődő kapcsolatok jellemzőit.

Néhány középfokú KIP képet szeretnék kiemelni 2-3 esetből, elsősorban olyanokat, melyekben létrejött az összeköttetés a múlttal. Összefoglalásként középfokú párkapcsolati tematikájú hívóképet említek. A gyermekkori bántalmazás hatásai az idegrendszer fejlődésére és ennek összefüggései a gyermek- illetve felnőttkori kötődési mintázatokkal.

 

Kácsándi Elvira: Kötődés és szerelem.

Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

„Az vagy nekem, mint testnek a kenyér

S tavaszi zápor fűszere a földnek,

Lelkem miattad örök harcban él,…”

Shakespeare LXXV. szonett

A felnőtt kötődési mintázatunk az első 1-1.5 év alatt alakul ki, az elsődleges, anyai, gondozói kapcsolatban megteremtődik annak alapmintázata, amellyel a felnőtt életünk elsődleges párkapcsolataiba működünk. A kutatások négy alapvető kötődési stílust határoztak meg, biztonságos, ambivalens, elkerülő, dezorganizált, és még számolhatunk egy ötödikkel is a traumatizált kötődési mintázattal. A párkapcsolatokban a bennünk kialakult kötődési stílussal lépünk be, s a Másik nem tudni milyen kötődési stílussal rendelkezik. Egy kötődési mátrix mentén a különböző kötődési mintázatok variánsait gondolhatjuk végig.

S mindezt a szerelem élménye, érzelmi örvénye tovább fokozza. Mert mi is a szerelem? A pszichológia sokszor alul értékeli eme érzelmi állapotot, patológiás állapotnak, erőteljes projekciók sorozatának minősíti, ösztön kielégüléssé devalválja. Miközben több ezer éve az emberi kultúra egyik legnagyobb hajtóerejeként ismerhetjük meg akár az irodalomban, művészetekben, s akár a történelemben.

A mai párkapcsolati kutatások a szerelem érzését egyre inkább a fejlődés, a változás eszközének tekintik. A szerelem lehetőséget teremthet a kötődési mintázat változtatására, ezáltal az egyén intrapszichés

átrendeződését segítheti elő, a párkapcsolati konfliktusok feloldására adhat lehetőséget.

 

Kuritárné Szabó Ildikó PhD: Többszörös kötődési mintázatok komplex disszociatív zavarokban.

Debreceni Egyetem magatartástudományi Intézet Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszék

A trauma-spektrum zavarok közös központi jellemzője a disszociáció. A disszociáció megosztottságot hoz létre a személyiségben, ami lehetővé teszi a túlélést.

A disszociatív folyamat, a disszociatív tünetek, a disszociatív zavarok és a disszociatív személyiségszerveződés legátfogóbb konceptualizálását az Onno van der Hart és mtsai által kidolgozott strukturális disszociáció elmélet szolgálja. A strukturális disszociáció kulcsfogalmai a mindennapi életvezetésért felelős Látszólag Normális Személyiségrész (ek) és a traumához fixálódott Érzelmi Személyiségrész (ek). Ezen részek mindegyike a fenyegető ingerekre adott sajátos reakciómóddal, a többi személyiségrésszel csak részben megosztott vagy jelentősen különböző emlékekkel, észleléssel, érzelmekkel, készségekkel, testi érzésekkel, világlátással, kötődési móddal, önképpel rendelkezik. Egyes részek sóvárognak a kötődési személy után, mások félnek tőle, bűntudatosak lehetnek vagy intenzív szégyenérzetet élnek meg, vagy védekezésképpen érzelmi dermedtségbe burkolóznak. A közelségkeresés – elkerülés, fokozott dependencia igény – bizalmatlanság, bántalmazástól, cserbenhagyástól való félelem intenzív, váltakozó aktiválódása megnehezíti a privát kapcsolatokat és nagy kihívás elé állítja a terapeutát.

 

Lengyel Adél Eszter: "Na, akkor hogy is vagyunk mi egymással?"  

Beszéljünk a szupervízióról!

Pszichoterapeuta

 

Hogy definitíve mit jelent a szupervízió, mi célja, milyen formái vannak - annak bárki utánanézhet: reális munkakapcsolat – tanácsadás, önreflektív képesség fejlesztése, önismeret -vakfolt nyíró...

De ki van jelen a folyamatban? Hiszen láthatatlanul mindig ott ül "a harmadik"- a páciens. Vagy nem csak ő? Esetleg ott ül az önbizalom hiányos terapeuta szigorú édesapja is zord tekintettel? Szóval hogyan is vannak a terapeuta -szupervízor áttételi -viszontáttételi jelenségei? Szupervízióban megélt kudarcaimat hova, kinek vihetem el?

Illetve kinek az áttételi - viszontáttételi jelenségei hogyan jelennek meg? Mondjuk abban az esetben, ha csoportos "szupcsin" vagyok, vagy például gyermek-, vagy család esetet jelenítünk meg?  

Hogyan jelenhet meg a szupervízió aktusában, folyamatában az korrektív emocionális élmény?

 

Licskainé Stipkovits Erika: A családi kötődések hálójában - A korai szülő-gyerek és a testvérkapcsolatok kötődési mintáinak továbbélése felnőttek életében és terápiájában.

Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Az előadás friss és korrekt kutatási eredményekre, integratív terápiás tapasztalati tényekre építve bemutatja a korai kötődési minták továbbélésének következményeit a gyermekkori és a felnőtt kapcsolatokban. Esetrészleteken keresztül elemzi az egyes szülőtípusok kötődésének sajátosságait, azok kötődési mintázatait: a Borostyán, a Szereptolvaj, az Idomár, a Jófej, a Mártír, az Üveghegy, a Szuperszülő, az Agresszor, a Bátorító típusok mélylélektanát, terápiás konzekvenciáit, nehézségeit, szem előtt tartva az evolúciós pszichológia és a humán viselkedésgenetika téziseit, miszerint a család nem azonos környezetet jelent minden gyereknek. (Bár a családtagok ugyanazok, viselkedésük, személyiségük, a szülők nevelési stílusa, a családtörténet eseményei és a család dinamikája minden gyerekre máshogy hatnak.)

Az előadás második része - a terápiás tapasztalatok által kimunkált - korai testvérkapcsolati kötődési mintákat veszi górcső alá, szintén esetrészletek bemutatásával: hogyan viszonyulnak a testvérek tudattalanul egymáshoz, s ez hogyan befolyásolja fejlődésüket, későbbi kapcsolataikat (a Bálvány, a Főgonosz, a Tesófüggők (lojálisak, ellenségesek) és a Győztesek). Kitér arra is, hogyan jelennek meg terápiában az egyes kötődési mintázatok az összefolyó kötődéstől az egészségesig: például vannak, akik nem is említik testvérüket, mások a testvéreikre vonatkozó kérdésre magyarázkodnak, vagy éppen dühösek lesznek, és megint mások csak a megszépült múltról beszélnek, a jelenről nem. Olyanok is akadnak, akik semmiféle érzést nem mutatnak testvérük iránt. Az eltérő viselkedés mögött más és más érzelmi kapcsolat (vagy annak hiánya), speciális kötődési minták húzódnak, melyek tudattalanok ugyan, de befolyásolják pácienseink felnőtt életét, és nagy segítségünkre lehetnek a terápiás folyamatban.

 

Dr. Molnár Judit PhD: A disszociáció kötődéselméleti megközelítése,

különös tekintettel a dezorganizált kötődés és a disszociáció kapcsolatára.

Debreceni Egyetem Népegészségügyi kar, Magatartástudományi Intézet

A gyermek- és felnőttkori disszociatív működésmód kialakulásában kiemelt szerepet kap a pszichés trauma oki szerepe. Traumaeredetű disszociáció esetén a disszociatív élmény- és viselkedésmód, súlyosabb esetekben a disszociatív személyiségszerveződés a trauma elleni védekezést szolgálja, a traumatikus élmények és emlékek leválasztásával a mindennapi életben való funkcionálást hivatott segíteni. Kevésbé ismert, hogy disszociatív jelenségek olyan esetekben is előfordulhatnak, ahol körülírható trauma

vagy éppen dühösek lesznek, és megint mások csak a megszépült múltról beszélnek, a jelenről nem. Olyanok is akadnak, akik semmiféle érzést nem mutatnak testvérük iránt. Az eltérő viselkedés mögött más és más érzelmi kapcsolat (vagy annak hiánya), speciális kötődési minták húzódnak, melyek tudattalanok ugyan, de befolyásolják pácienseink felnőtt életét, és nagy segítségünkre lehetnek a terápiás folyamatban.

Dr. Molnár Judit PhD: A disszociáció kötődéselméleti megközelítése,

különös tekintettel a dezorganizált kötődés és a disszociáció kapcsolatára.

Debreceni Egyetem Népegészségügyi kar, Magatartástudományi Intézet

A gyermek- és felnőttkori disszociatív működésmód kialakulásában kiemelt szerepet kap a pszichés trauma oki szerepe. Traumaeredetű disszociáció esetén a disszociatív élmény- és viselkedésmód, súlyosabb esetekben a disszociatív személyiségszerveződés a trauma elleni védekezést szolgálja, a traumatikus élmények és emlékek leválasztásával a mindennapi életben való funkcionálást hivatott segíteni. Kevésbé ismert, hogy disszociatív jelenségek olyan esetekben is előfordulhatnak, ahol körülírható trauma nem tárható fel, ahogyan a klinikai gyakorlatban az is megfigyelhető, hogy nem minden traumatizált személy disszociál későbbi élete folyamán.

Az előadás a felnőttkori disszociatív működésmód kialakulását kötődéselméleti nézőpontból közelíti meg, felvázolva azon lehetséges fejlődési utakat, melyek körülírt traumatikus élmény nélkül (vagy a személyt annak hatására érzékenyítve) járulnak hozzá a disszociatív szerveződés fennmaradásához. Kiemelt hangsúlyt kap a gyermekkori dezorganizált kötődés, melyet önmagában is disszociatív folyamatnak, s a későbbi disszociatív működésmód egyik fő előrejelzőjének tekintenek. A dezorganizált kötődés kialakulásának folyamatát és felnőttkori disszociációval mutatott kapcsolatát Liotti és Lyons- Ruth elméletének tükrében tekintjük át, különös tekintettel az anya-gyermek diák zavart és gyakran megszakadó érzelmi kommunikációjára, s annak következményeire. Fentiek terápiás vonatkozásait szintén kötődéselméleti keretben ismertetjük.

 

Dr. Mátyás Edit: A TERÁPIÁS MÓDSZER MINT AKADÁLY

HOGYAN SZŐJÜK A KAPCSOLAT ÉRZÉKENY SZÖVETÉT?

Pszichiáter, pszichoterapeuta.

Pszichoterápiás tapasztalataim alapján néhány – főleg kötődési nehézséggel küzdő - páciensem kapcsán egy ideje eretnek gondolatom támadt: a különböző módszerek, akár a sokunk által kedvelt imagináció projekciós felületei ezekben az esetekben nem összekapcsolnak a pácienssel, hanem közénk állnak.

Egyes páciensek akár egy hosszú terápia során sem kedvelik meg a módosult tudatállapotban végzett szimbolikus munkát. Úgy érzem, ezek a pácienseim „valódi” kapcsolatra vágynak, azaz csak közvetlen érzelmi áttételben tudják megtapasztalni, amire szükségük van. Még ez a pszichoanalitikus megfogalmazás sem írja le pontosan azt, amire szükségük van; egyszerűen, hétköznapian: törődő emberi kapcsolatra.

Képzéseink során mindannyian megtanultuk, hogy a pszichoterápia legjelentősebb nem specifikus hatótényezője a kapcsolat. Milyen módon ismerhetjük fel, ha valakinél a hangsúlyt direktebben a kapcsolatra kell helyeznünk? Hogyan dolgozzunk ilyenkor? Hogyan tartsuk a kereteket és határokat rugalmasan, mégis biztonságot adóan, a biztonságos kötődést segítően?

További dilemma: tankönyvi tézis szerint a sikeres terápia ismérve, hogy befejeztével teljesen lezárul a kapcsolat. Mégis sikeres lehet az a terápia, ha a páciens időnként visszatér tudósítani magáról, az életéről vagy egy jelentős problémájáról? Megélhet a terapeutával, mint egy valóságos személlyel hosszantartó érzelmi kötődést?

Ezek az állítások és kérdések, kételyek egy alakuló tézis bennem. Példákkal illusztrálom.

 

Nagy Brigitta- Valachiné Geréb Zsuzsanna: Sebzett gyógyítók

Gyógyító kötődések a csoportban.

Nagy Brigitta: klinikai gyermek szakpszichológus, integratív gyermekterapeuta.

 

Valachiné Geréb Zsuzsanna: gyermek szakpszichológus, képzőművészet és szimbólumterapeuta.

Előadásunkban több éve tartott művészetterápiás és személyiségfejlesztő gyermek és serdülőcsoportjaink tapasztalatait mutatnánk be. Különös figyelemmel a csoporthoz tartozás, csoporton belül megjelenő kötődési mintázatok, dinamikák alakulására, valamint ezek facilitálására a szimbolikus feladatokon és intervenciókon keresztül. A megosztás, alkotás, kibontás folyamataiban kölcsönös részvétel jön létre egymás belső állapotainak megtapasztalásában. A csoportokban a gyermekek egymás sérüléseinek megtapasztalása által aktiválják egymás „belső gyógyítóját”. Ez a folyamat erősíti fel a csoporthoz kötődést és a gyógyulási folyamat beindulását a terápia folyamán. A gyermekekben lévő belső gyógyító erők, egymással való törődés serkentését és a csoportfolyamatok kísérését helyeznénk előadásunk fókuszába.

 

Ozvald Gabriella: „Intim távolság” Onkológiai és palliatív ellátás alatt álló betegek kötődései.

Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Az onkológiai és a palliatív ellátás alatt álló betegek idejük jelentősebb részét kórházban töltik. Ennek következtében csökken az önkontrolljuk, az önbecsülésük, beszűkülnek a kapcsolataik, és a betegség lefolyásával fokozódik az izolációjuk. Éppen ezért kell az emberi találkozásokban rejlő kölcsönös transzperszonális lehetőségeknek, és az azokkal együtt járó – kölcsönös – pozitív élményeknek kiemelt hangsúlyt kapnia (Renzenbrink, 2009). Előadásomban katathym képélmény segítségével, arra keresem a választ, hogyan tudunk segíteni abban, hogy az emberi élet utolsó állomásán ne vesszenek el a fontos emberi kapcsolatok, és hogyan tudunk közel maradni ahhoz, aki az utolsó útján éppen távozóban van?

dinamikáját. A várandós nő tudattalan rétegei fellazulnak, a háttérben lévő kapcsolati mátrix minden megoldatlan eleme aktiválódik, lehetőséget teremtve az átformálódásra. A várandóság kilenc hónapja elég időt biztosít a szülővé válásra. Az előadás esetrészleteken keresztül mutatja be a hátérben lévő kapcsolati mátrix hatásait a korai kötődés kialakulására.

 

Sebők Franciska: Kötődés az online térben.

Pszichológus

A mai kor jellegzetessége, hogy alapvetően változtak meg az emberi kapcsolatok, és interakciós szabályszerűségek a globalizáció, valamint a digitális kor hatására. Az online játékok, és alkalmazások között, a virtuális világok óriási népszerűségnek örvendenek, a regisztrált profilok száma elérte a tízmilliós nagyságrendet 2016-ban, 5-10 éven belül az emberek mindennapjainak részeivé fognak válni. A virtuális világok olyan környezetet biztosítanak felhasználóiknak, ahol kielégíthetik kommunikatív és szociális szükségleteiket, melyek „offline” üzemmódban is kiemelten fontosak az emberek számára. Olyan hálózatok ezek, ahol a résztvevők a digitális énreprezentációikon keresztül érintkeznek egymással, és kölcsönösen úgy észlelik a másikat, mint aki tényleg jelen van. Lehet-e különbséget tenni valódi és virtuális kötődési mintázatok között? Ki kötődik kihez: én a karakteremhez? a karakterem egy másikhoz?

 

Dr. Szamosi Éva: Ne félj, megmentelek!

Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Milyen befolyást gyakorol a terapeuta kötődési mintázata, viszontáttételének alakulására, holokauszt szindrómás kliensekkel való munkában. A szerző egy 37 éves nővel végzett terápiás munkát mutat be, aki holokauszt túlélő unokája. A terápiás folyamat leírása során kitér a kötődési mintázatokra és viszontáttételi jelenségekre. Őszintén beszél saját viszontáttételéről és a fejlődési folyamatáról. Mindezek mellett támpontokat kínál fel a holokauszt szindróma kezeléséhez.

 

Szél Erzsébet: A kötődés jelensége.

Klinikai szakpszichológus.

A kötődési zavar a gyermek- és serdülőkorban kezdődő pszichés zavarok közül az egyetlen kórkép, amely nem a készségek-, (rész) képesség- vagy a gyermek személyiségének fejlődési zavarát állítja középpontba, hanem az elsődleges gondozó és a gyermek kapcsolati minőségét. A kötődés, mint komplex pszichológiai folyamat a kötődéselméleten keresztül érthető meg, melynek megalkotója John Bowlby. Mary Ainsworth Idegen helyzet kísérlete vezetett a kötődési stílusok megalkotásához, ennek továbbfejlesztése a felnőtt kötődés transzgenerációs hatásának

 

Pongrácz Dóra: Kötődési mátrix a perinatális időben.

Klinikai szakpszichológus jelölt.

A kötődés alapjai az anya-magzat kapcsolatból indulnak. Az anyává válás folyamata csak testi szinten kezdődik a baba megfoganásával, a lélektani anyaság az anya korai implicit emlékeiből táplálkozik. Ezek a korai családi kapcsolati mintázatok meghatározzák az apa- anya-magzat triádikus viszonyát. A megfelelő triádikus viszony biztosítja az elégséges, megtartó, ráhangolódó anyai magatartás kialakulását és a

vizsgálata. A kötődési viselkedés aktivációs rendszere a kognitív pszichológia terminusaiban is értelmezhető. A belső munkamodell a mentalizációs folyamatok és a tudatelmélet irányába nyitott utat.

Előadásom első részében a kötődési zavar diagnosztikai kritériumait ismertetem a DSM-V alapján, majd a kötődéselmélet alapjait elevenítem fel érintve a kötődés viselkedéses rendszerét, a kötődési stílusokat, a kötődés reprezentációit valamint a kötődési rendszer dinamikáját és aktivációját. A kötődés minőségét befolyásoló tényezők számbavételét gyermekterápiák során felszínre került kötődési deficitek megjelenítésével illusztrálom.

 

Dr. Váradi Hajnalka: "Fáj a lélek – traumatizált kötődési rendszer következményei"

Klinikai szakpszichológus jelölt.

Az emberi faj egyedei koraszülöttként jönnek világra, létünk ekkor teljes mértékben anyánktól függ. A csecsemő és az anya vagy gondozó kapcsolata emberi sajátosság és a kötődés az emberi élet integráns részét képezi a bölcsőtől a sírig. A kötődés interaktív, kölcsönös társas aktus, amely döntő szerepet játszik a későbbi pszicho-szociális működésben. A korai kapcsolati traumatikus események jól megragadható élettani változásokat és fejlődési eltéréseket okoznak a gyermeki agyban, melyek későbbi patológiák kialakulásához vezethetnek.

Előadásom első felében röviden áttekintem a kötődés kialakulásával kapcsolatos vizsgálatok alapjait, majd a felnőttkori kötődési mintákat. Ezután a „trauma” lélektani megfogalmazását, típusait foglalom össze és az előadás utolsó harmadában példákat hozok a kötődési rendszert érintő traumák különböző megjelenési formáira a személyiségfejlődés zavarainak tükrén keresztül.

 

Uram Dóra: Össze- és elkötődéseink: pszichoterápiás rapport szomatikus krízisben.

Klinikai szakpszichológus jelölt.

A szomatikus osztályokon végzett klinikai pszichológiai ellátás relatíve új tudományterület hazánkban, melyben különálló ágensként jelent meg a sebészeti betegek pszichoterápiája. Egy olyan specifikus betegpopulációról van szó, akik szomatikus alapbetegségük (általában tumor, carcinosis) miatt kerülnek hospitalizációra és tervezetten vagy akutan operációra. A beteg oldaláról jelentkező spontánul fellépő módosult tudatállapot, negatív transz egy olyan, a gyermeki felfogásmódhoz való regresszió, melynek jellemző feldolgozási formája a literalizmus, minden dolog önmagára vonatkoztatása és a pesszimisztikus interpretáció. A regresszív szomatikus beteggel való munka jellegéből adódóan krízisintervenciós, de akár váratlanul palliatív irányba is fordulhat, ami jelentős érzelmi terhet ró a multiszidciplináris kezelőszemélyzetre is. A regresszió, a kialakult akcidentális krízisállapot és kiszolgáltatottság (akár pszichiátriai szinten is – az esetlegesen kialakuló intenzív osztályos pszichózis miatti tudatzavar) felerősíti az alapvető kapcsolódási igényt, támaszkeresést, az „ősbizalom birtoklásának igényét”. Ez az állapot a terápiás kapcsolat szintjén számos határátlépést hív: szerep jut a testi kontaktusnak, érintésnek, megváltoznak az idői keretek és a terápiás tér kezelése. A kezelőszemélyzet oldaláról megjelenő fokozott odafordulással párhuzamosan elkezdődik ugyanakkor a beteg befelé fordulása, deszocializálódása, eltávolodása, primitív elhárításainak erősödése. Ez a működésmód pedig aktiválja, magával vonja a kezelő-team deperszonalizációs működését és elkerülésen alapuló megküzdéseit. A kötődésigény-elkerülés és a leválás-támaszadás dinamikájának cirkularitása komoly érzelmi teher. Előadásom fő kérdése tehát, hogy hogyan tudunk jelen lenni és interveniálni a kötődésnek- és „el”-kötődésnek ebben a folyamatosan lebegő és hullámzó világában – kitérve a Chochinov-féle méltóságterápia gyakorlatára és a Bálint csoportok szerepére.

 

 

 

  1. Személyiség és tudatosság
  2. Önismeretről
  3. Meditációról

Hírlevél feliratkozás

Adja meg nekünk az e-mail címét, és kapcsolatban marad velünk